Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karcsi (Pálpusztai)

2011.09.13

 

 

palpusztai.jpg

 

 

 

Augusztusi forró délután volt, Kati délutános műszakban dolgozott. Azt tervezte, aznap kihordja az elhasználódott hűtőfolyadékot a gépből, szépen kitakarítja a tartályt, és feltölti friss folyadékkal. Ezt a műveletet három-négy hetente illett elvégezni, máskülönben, orrfacsaró bűz terjengett a gép körül.
Miután köszöntötte kollégáit, serényen nekilátott a takarításnak. Kihordta a régi hűtőfolyadékot, kitörölgette a tartályt, és elkezdte hordani a friss folyadékot a műhely végén álló nagy hengerből.
  Elfoglalta a dolga, ügyet sem vetett a gép körül forgolódó Karcsira.
Egy ideje mintha csendesült volna a férfi haragja, amit a lány iránt érzett.
Miután végzett a gép feltöltésével, nekilátott a munkának, lekötötte a munkafolyamat. A hőségben a hatalmas javítóműhely portálüveg fala többszörös erővel sugározta a rásütő nap melegét. Ilyenkor itt nem volt ritka a negyven fok sem, amit még fokozott a gép hatalmas motorjának kifújt melege is.
  Egyszer csak furcsa szagra lett figyelmes. Valami szúrós, undorító bűz lengte körül a gépet. Leállította a motort, és keresni kezdte a szag forrását. A hűtőfolyadék, gondolta. De épp az imént cseréltem ki, morfondírozott magában. Hiába, a szag onnan terjengett, egyre erősebben. Mérgelődve kezdte elölről az egész procedúrát, folyadék ki, törölgetés, feltöltés. Szakadt róla a verejték mire végzett, ám a szag nemhogy eltűnt volna, még szúrósabb, még áthatóbb lett. Biztos valami baj lehet velem, gondolta a lány, s próbált nem odafigyelni a szagra. Nem lehetett! Eluralkodott rajta az idegesség, kínjában már vakarózni kezdett és kutatta tovább a szag forrását. A kiadott munkával nem haladt, ez is bosszantotta, és a bűzös levegő is egyre elviselhetetlenebb lett.
  Teljesen kiborult, sírva járkált, keresgélte, mi a fene lehet ez az iszonyú büdös. Karcsi a harmadik gép végénél támaszkodott, és egy olajfoltos újság mögül figyelt. Sunyi arcán önelégült mosollyal élvezte a lány kínlódását. Már a többi gépnél is kezdett büdös lenni, egyik kollégája meg is kérdezte: te Kati, mi ez a bűz, kibírhatatlan. Karcsi persze nem tudta szó nélkül hagyni a kérdést, szemtelenül odavágta: nem fürdött a jány, döglött macska szag van, és jóízűen röhögött. Katiban ebben a percben tudatosult: ez a piszok csinált valamit. Hogy is nem jött rá előbb!
  Rövid keresgélés után, a kollégával közösen, megtalálták a gép villanymotorjára kent fehér valamit, a gép alá pedig bedobva egy gyűrött papírt, amit széthajtva ordított egy szó. PÁLPUSZTAI !
Karcsi háromszor futotta körbe a hatalmas műhelyt, nyomában a seprőt lengető Katival, aki már ekkor azon törte a fejét, mi légyen a visszavágó.