Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kecses orchideaág

2012.01.29

  

 

  

Vadon nőttél, szabadon
dús, buja őserdőben,
most virulsz az asztalon,
szirmod bódít, varázsol.
Hű társamul szegődtél
fénytelen éjszakákon,
virágaid kibontod,
ha megérzed magányom.
Szereted a fényt, én nem,
nekem jobb az árnyék,
nyílni akarsz, pompázni,
én már pihenni vágynék.
Beszélgetünk vagy nézlek,
te, pompás büszke virág,
csodállak, úgy becézlek,
kecses orchideaág.