Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A parkban

2011.07.18

 

 

par.jpg

  

Sétáltam az árnyas parkban,
pihenni egy padon helyet foglaltam
velem szemben ült egy idős pár,
koruk úgy nyolcvan körül járt.
A néni ősz hajú, madárcsontú, szerény,
a bácsi haja a kalap alatt is ősz, gyér.
Fáradt szemével a néni ráncos arcát simogatta,
reszkető kezével apró kezét szorongatta.
Oly szépen szólt”elfáradtál galambocskám?”
szívem elszorult e szép szavak hallatán.
Jó volt nézni mindkettőjüket,
még jó hogy eltakart a napszemüveg.
Lehet, hogy sértésnek vették volna tán,
miért néz egy idegen így ránk?
Pedig csak jó volt látni, hogy szeretik egymást,
megöregedve is őrzik ifjúságuk lángját.
Az idő csak bőrükre varrt sűrű ráncot,
ők most is egymásban látják az egész világot.
Elszégyelltem magam, mit kíváncsiskodom,
de ritkán látni ilyet, egy parkbéli padon.

 

Mátrafüred 2010 szeptember 14