Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Már nem szólítlak

2014.07.08

 

zhzjjjj.jpg

 

 

Emlékek magját most szerteszórom,
mint nyílt virág, mit elhervaszt a Nap,
érintésedre már rég nem vágyom,
csak a szélre, mi szirmot légbe kap.

Lépteink nyomát benőtte a gyom,
elfeledtek a vén gesztenyefák,
bár egy-egy emlék csüng az ágakon,
hozzám jó a sors, megnyugvást kínált.

Már nem szólítlak, a jelre várva,
fagyott lelkemben kiolvadt a szó,
s hogy hallik hangom, a fénynek hála,
féltőn átkarolt és így élni jó!