Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vadhajtás

2011.08.19
 
 

vadhajtas2.jpeg

 
 
Termő fám tövénél két kis fa sarjadott,
szeretettel féltőn őket nevelgettem,
az éltető napfényt rájuk terelgetve,
vígan növekedtek, élvezték a napot.

Ám az egyik megállt, nem tör az ég felé,
nem tűri, ha ágán kis madárka fészkel,
öli az öreg fát, fojtja gyökerével,
és tőle erejét elvenni szeretné.
 
Másik dúsan zöldell, ága erős, biztos,
védő lombjai közt beérik a termés,
friss hajtása zsenge, virága illatos.

Miért ennyire vad ez, s nemes amaz ott,
hisz egy volt a talaj, eső és ültetés,
vadhajtás az egyik, mitől maradhatott?